2012. november 3.

Luther Márton asztali beszélgetései

A mai napon, Reformáció hetén Luther Márton asztali beszélgetéseiből szántunk néhány rövid szösszenetet. Luther wittenbergi lakása egy korábbi kolostorból lett kialakítva, ahol az üresen álló szobákat kiadta a wittenbergi egyetem diákjainak, akikre felesége, Bóra Katalin főzött, mosott, takarított. Esténként az így összegyűlt sokaságban gyakran 30-40 emberrel közösen vacsoráztak. Ezekből a vacsora utáni esti beszélgetésekből született meg Luther "Asztali beszélgetések" című írása.

A Reformáció hetén Wittenbergben jártunk a szegedi konfirmandus-csoporttal, ahol az egy évre kint dolgozó szegedi lelkészünket, Makoviczky Gyuszit és családját látogattuk meg. Utolsó este Gyuszi felesége, Zsófi jóvoltából egy nagyon finom "Luther-vacsorában" volt részünk, mely elfogyasztása után hallgattunk néhány idézetet felekezetünk alapítójától, a Nagy Reformátorunktól!

Senki essék kétségbe bűnei miatt

Bűneink miatt s hogy nagy bűnösök vagyunk, ne csüggedjünk, s ne essük kétségbe. Mert Isten megbocsátja mindazoknak bűneit, akik szívükből megvallják és bevallják; bocsánatát megnyilvánította, kínálja mindenkinek, senkit abból ki nem zár; szándékát sem fogja megmásolni, hanem valósággal tartja magát igéjéhez és ígéretéhez.

Annak jele, hogy Isten a mi bűneinket megbocsátotta

Isten a mi bűneinket merő kegyelemből megbocsátja, Krisztus kedviért, ám Isten kegyelmét és bocsánatát senki ne fordítsa rosszra. Az Úristen sokféleképp adta jelét, hogy bűneink megbocsáttattak, úgymint az Evangélium szavával, a kereszténységgel, az úrvacsorával és a szívünkben a Szentlélekkel. Mármost az is kell, hogy mi magunk adjunk jelet magunkról, amellyel mutatjuk, hogy magunkba fogadtuk a bűnnek bocsánatát. Éspedig az legyen az efféle jel, hogy mindenki bocsássa meg felebarátjának ő vétkét.

Az Úrvacsoráról

"Eképpen ez a szentség, amelyet a kenyérben és borban veszünk, nem egyéb, mint hogy ennek a közösségnek, a krisztussal és az összes szentekkel egy testté válásnak bizonyos jegyét vesszük. Kárcsak ha egy polgár valamilyen okmányszerű jegyét vagy bizonyságát adja annak, hogy ő a városnak polgára, a közösségnek tagja. Ilyen értelemben mondta Szent Pál: Mindnyájan egy kenyér és egy test vagyunk, akik ez egy kenyérből és egy kehelyből részesedünk. …
Aki tehát csüggeteg, akit bűnös lelkiismerete erőtlenné tesz, vagy a halál rémíti, vagy akinek szívét bármi terheli, - ha mindentől szabadulni akar, az járuljon örvendezve az oltáriszentséghez, helyezze nyomorúságát a közösségre, s keressen segítséget a lelki test egész közösségénél."

A gyermekekről

A gyermekek hite és élete a legjobb, mert nekik csak az Ige van meg, ahhoz tartják magukat, és Istennek szépen együgyűen megadják a tiszteletet, mely szerint Ő valóságos Isten, és bizonyosnak tartják, amit Ő ígér és kínál. Nekünk, vén bolondoknak pedig ott a szívfájdalom meg a pokol tüze, és hosszasan disputálunk az Igéről, melyet ők, a gyermekecskék tiszta hittel, disputa nélkül, egyszerűen csak hisznek. És végül, ha majd egyszer üdvözülni akarunk, akkor az ő példájuk nyomán csakis az Igére kell hagyatkoznunk; ahogyan Krisztus mondja, és erős esküvéssel nyomatékosítja, midőn így szól: „Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába etc.”, Máté 18. Az ördög incselkedése, sőt fondorlata, hogy más foglalatosságok és célkitűzések által oly könnyelműen hagyjuk magunkat az Igétől eltántorítani; mintha úgy vélnénk, ezek fontosabbak, mint Isten igéjét hallgatni, olvasni és szemlélni. Pedig ezen múlik minden boldogulásunk és boldogságunk, az időbeli és az örökkévaló egyaránt. Olykor tudatlanságból is megesik, hogy nem gondolunk rá, milyen sok múlik ezen. Bizony, nyomorult emberek vagyunk, ezért legjobb lesz hamar meghalni és föld alá kerülni.
Egy másik alkalommal Martin Luther doktor fogta kicsiny fiacskáját, és így szólt hozzá: - Te a mi Urunk Istenünk kis bolondja* vagy, az Ő kegyelme és bűnbocsánata alatt állsz, nem a törvény alatt. Nincs benned félelem, bizakodó vagy, nem aggódol semmi miatt; ahogy ezt csinálod, az a romlatlanok módja.

Lásd: Mt 18. 3 *kis bolond: utalás az udvari bolondra, akinek csínytevéseit gazdája, a fejedelem akkor sem büntette, ha azok törvénybe ütköztek.égis remélem, hamar eljön Isten a végítélettel, amint az Evangélium igéje néma lesz."


De hogy a gyerekek élete se legyen fenékig tejföl, íme végül még egy idézet, mely a tanulásra buzdít:

Buzdítás a stúdiumokra

Kedves gyermek;
ha jó tanuló leszel,
finom tyúkokat eszel,
de ha tanulásnak nem állsz,
majd a disznókkal moslékot zabálsz.


A források és még több idézet:

http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/reformac/luther.htm


http://www.litera.hu/hirek/luther_asztali_beszelgetesek_veit_dietrich_gyujtemenyeq

Gy. L. hídépítő

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó ez a cikk, akár melyik teológus, vagy egyháztörténész megirigyelhetné!

    VálaszTörlés